A belső térd oldalszalag húzódás tünetei jellemzően a térd belső oldalán jelentkező fájdalommal kezdődnek. Ehhez társul a nyomásra fokozódó érzékenység, az enyhébb vagy erősebb duzzanat és a térd bizonytalan, „kibicsakló” érzése. A panaszok legtöbbször egy csavaró mozdulat vagy a térd külső oldalát ért ütés után lépnek fel. A húzódás a szalag legenyhébb sérülése, a tüneteit mégis érdemes komolyan venni, mert könnyen összetéveszthető a súlyosabb szakadással.
Egy gyakori félreértéssel érdemes kezdeni. A belső térd oldalszalag, amelyet a köznyelv sokszor csak belső térdszalagként emleget, orvosi nevén a mediális kollaterális szalag (rövidítve MCL). Ez nem azonos az elülső keresztszalaggal. A keresztszalagok a térd belsejében futnak, elölről hátrafelé, és a szagittális síkban tartják stabilan az ízületet. Az oldalszalagok ezzel szemben a térd két szélén helyezkednek el, és a combcsontot kötik össze a sípcsonttal. A belső oldalszalag a térd belső, vagyis a másik láb felé eső oldalán fut, és a frontális síkban véd az oldalirányú kibillenés ellen.
A sérülés jellemzően úgynevezett valgus erőhatásra jön létre. Ilyenkor a térd külső oldalát éri ütés vagy nyomás, az ízület pedig befelé, X-láb irányba nyílik szét, ami túlnyújtja a belső oldalszalagot. A leggyakoribb helyzetek a fociban, a síelésben, a kézi- és a kosárlabdában előforduló csavarodó, oldalirányú mozdulatok, valamint a hirtelen megállás vagy egy rossz lépés. Húzódásról akkor beszélünk, ha a szalagrostok csak megnyúlnak vagy mikroszkopikus sérüléseket szenvednek, de a folytonosságuk megmarad, tehát nem szakadnak el.
A belső térd oldalszalag húzódás jellemző tünetei
A tünetek általában azonnal vagy a sérülést követő néhány órán belül jelentkeznek. A leggyakoribbak a következők.
Fájdalom a térd belső oldalán. Ez a vezető tünet. A fájdalom pontosan ott a legerősebb, ahol a szalag a comb- vagy a sípcsonthoz tapad, és tapintásra kifejezetten érzékeny.
Nyomásérzékenység a szalag mentén. Ha végigtapintja a térd belső élét, egy meghatározott ponton éles érzékenységet érez.
Duzzanat. Enyhe húzódásnál sokszor mérsékelt, vagy szinte alig észlelhető. Erősebb sérülésnél a térd belső oldala láthatóan megduzzad.
Bizonytalanság, „kibicsakló” térd. Sokan úgy írják le, mintha a térd oldalra ki akarna csúszni terhelés közben, főleg lépcsőn vagy egyenetlen talajon.
Mozgáskorlátozottság. A térd teljes nyújtása vagy hajlítása fájdalmassá, nehézkessé válhat, az oldalirányú terhelés pedig, például az oldalazó lépés, kellemetlen.
Egy egyszerű otthoni jel is eligazíthat. Ha széken ülve, kissé szétterpesztett lábbal óvatosan befelé dönti a térdét, és ettől a belső oldalon éles fájdalmat érez, az a belső oldalszalag érintettségére utal. Ez nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, de segít eldönteni, melyik szerkezetről lehet szó.
A húzódás három fokozata
A szalagsérüléseket a súlyosságuk alapján három fokozatba sorolják. A tünetek erőssége és a gyógyulás ideje is ettől függ.
I. fokozat, enyhe húzódás. A rostok minimális túlnyúlása vagy mikrosérülése történik. Enyhe fájdalommal és kis duzzanattal jár, a térd stabil marad. Ez a leggyakoribb.
II. fokozat, részleges szakadás. A rostok egy része elszakad. Erősebb fájdalom, kifejezettebb duzzanat jelentkezhet, és már érezhető bizonytalanság jellemzi.
III. fokozat, teljes szakadás. A szalag folytonossága teljesen megszakad. Jelentős instabilitás, erős fájdalom és nagy duzzanat kíséri, és gyakran más térdszerkezet is sérül mellette.
A tiszta húzódás általában az I. fokozatot és a II. fokozat enyhébb végét jelenti. A III. fokozat már nem húzódás, hanem szakadás, és azonnali szakorvosi ellátást igényel.
Húzódás vagy szakadás? Hogyan különböztethető meg?
A húzódás és a szakadás tünetei nagyon hasonlók, ezért pusztán a fájdalom alapján nem lehet megbízhatóan szétválasztani őket. Néhány támpont azért eligazít.
A húzódásnál a fájdalom jellemzően elviselhetőbb, a duzzanat mérsékeltebb, a térd pedig terhelhető marad, még ha kényelmetlenül is. A szakadásnál a fájdalom hevesebb, a duzzanat gyorsabban és nagyobb mértékben alakul ki, és megjelenik a valódi instabilitás: a térd terhelés közben kibicsaklik vagy megadja magát. A biztos különbségtételhez azonban képalkotó vizsgálat szükséges. Az MRI adja a legpontosabb képet a szalag állapotáról, de az ultrahang és a fizikális stressztesztek, vagyis a térd kontrollált oldalirányú kibillentése is sokat elárul.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az enyhe húzódás sokszor néhány hét pihentetéssel is javul, de vannak jelek, amelyeknél nem érdemes kivárni. Keressen ortopéd szakorvost, ha:
- a térd nem terhelhető, nem tud rálépni a sérült lábra;
- a duzzanat gyorsan és jelentősen kialakul;
- a térd oldalra bizonytalanul mozog, kibicsaklik;
- a térd beakad, blokkolódik, vagy nem lehet teljesen kinyújtani;
- a fájdalom napok alatt sem enyhül, vagy inkább erősödik.
A pontos diagnózis azért fontos, mert a belső oldalszalag sérülései gyakran műtét nélkül, célzott gyógytornával gyógyíthatók, de csak akkor, ha a sérülés fokozatát és a kísérő sérüléseket előbb tisztázza egy szakember. A „csak jegeljük, majd elmúlik” hozzáállás egy félreismert II. vagy III. fokú sérülésnél tartós instabilitáshoz vezethet.
Mit tehet közvetlenül a sérülés után?
Az első két-három napban a cél a fájdalom és a duzzanat mérséklése. Ilyenkor segít a pihentetés, a sérült láb tehermentesítése, a jegelés (törülközőbe csavart jégakku, alkalmanként 15-20 percre), a rugalmas pólyával adott enyhe kompresszió és a láb megemelt tartása. A vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő krémek átmenetileg enyhíthetik a panaszt, de a használatuk előtt kérje ki a gyógyszerésze tanácsát.
A gyógyulás kulcsa nem a teljes mozdulatlanság, hanem a fokozatos, szakember által irányított terhelés. Gyógytornász vezetésével visszaépített izomerő és stabilitás nélkül a térd sérülékeny marad, és nő az újabb sérülés esélye. Sportba visszatérni csak akkor biztonságos, ha a térd fájdalommentes, a mozgástartomány teljes, és a stabilitás helyreállt.
Gyakori kérdések
Mennyi idő alatt gyógyul a belső térd oldalszalag húzódása?
Az enyhe, I. fokú húzódás jellemzően 2-4 hét alatt rendeződik megfelelő pihentetéssel és fokozatos terheléssel. A II. fokú, részleges szakadás 4-8 hetet, a súlyosabb sérülések ennél többet is igényelhetnek. A gyógyulási idő függ az életkortól, az általános állapottól, és attól, hogy a rehabilitáció szakszerűen zajlik-e.
A belső térd oldalszalag húzódás ugyanaz, mint a keresztszalag-sérülés?
Nem. A belső térd oldalszalag a térd belső oldalán futó szalag (MCL), a keresztszalagok viszont a térd belsejében helyezkednek el. A két sérülés mechanizmusa, tünetei és kezelése is eltér, ezért a diagnózist mindig szakorvos állítsa fel, ne a köznyelvi elnevezések alapján próbálja azonosítani.
Járhatok belső térd oldalszalag húzódással?
Enyhe húzódásnál a térd általában terhelhető marad, a járás kényelmetlen, de lehetséges. Ha viszont nem tud rálépni a lábára, a térd bizonytalanul mozog vagy erősen fáj, ne erőltesse a terhelést, és mielőbb kérjen szakorvosi véleményt, mert ez súlyosabb sérülésre utalhat.
Kell-e műtét belső oldalszalag-sérülésnél?
A belső oldalszalag sérüléseinek többsége műtét nélkül, gyógytornával és fokozatos terheléssel gyógyul, mert a szalag vérellátása jó, a regenerációs képessége pedig kedvező. Műtét főként a teljes szakadásoknál merül fel, illetve akkor, ha egyszerre több térdszerkezet is sérült.
Összegzés és következő lépés
A belső térd oldalszalag húzódás legfőbb jele a térd belső oldalán jelentkező, nyomásra érzékeny fájdalom, amelyet duzzanat és bizonytalanságérzés kísérhet. Mivel a húzódás és a súlyosabb szakadás tünetei megtévesztően hasonlók, a fokozat pontos megállapításához szakorvosi vizsgálat szükséges. Ez dönti el, hogy elég-e a gyógytorna, vagy komolyabb beavatkozásra van szükség.
Ha a térdében a fenti panaszokat tapasztalja, foglaljon időpontot ortopédiai vizsgálatra Dr. Bálint Lehelnél. A pontos diagnózis és a személyre szabott kezelési terv a leggyorsabb út vissza a fájdalommentes mozgáshoz.
Több cikk: